Első találkozó
Miután Pöttyös és a kis Puszedli egy hétig egymás mellett laktak és csak rácson keresztül ismerkedhettek, megejtettünk egy rácsmentes találkozót ismeretlen terepen, a fürdőkádban. Betettünk egy papírhengert is, amibe csak Puszedli fért bele, hogy ha véletlen menekülnie kell, akkor ne csak rajtunk múljon, hogy Pöttyös el tudja-e kapni. (Egyébként a találkozók során mindig a kezünk ügyében volt egy vízzel töltött spricni, amivel a kényesebb helyzetekben meg tudtuk fékezni az öreglányt.) Pöttyös mindentől fél (főleg a fénytől), így inkább a kiutat kereste, de azért lekevert néhány nevelő célzatú pofont is a kisebbnek (aki nem nagyon hagyta békén).
Puszedli aztán gyorsan rájött, hogy a henger jó dolog, így egy idő után főleg abban tölötte az idejét, úgy ismerkedtek :) Néha előmerészkedett, volt némi beszélgetés majd iszkiri vissza a hengerbe.
Második találkozó
Másnap ismét a kádba vittük őket, de Puszedli egyből a hengerbe ment, és Pöttyöst is sokkal inkább a kijutás érdekelte, szóval elvettük a hengert, így Pöttyös is jobban szemügyre vehette jövendőbeli barátját. Puszedli nagyon lelkesen piszkálta is, majd egy alaposabb leteremtés után "lefagyott" a kád sarkában, percekig mozdulni sem mert.
Pöttyös eléggé félt a nyílt terepen, úgyhogy kaptak egy oldalára fordított cipősdobozt fedezéknek, amit szinte azonnal ki is használtak.
Békésen elvoltak egymással, Puszedli egyre bátrabban játszott Pöttyössel, néha még le is nyomta szegényt a nagy igyekezetében :) Ilyenkor persze meneküléssel folytatódott a móka, de alapvetően nem voltak agresszívek egymással.
Történt egy apróbb baleset is, amit akkor észre sem vettünk (olyan gyorsan történhetett), de egy fénykép pont megörökítette a pillanatot. Ekkor az volt épp a játék, hogy Puszedli odament Pöttyöshöz, a mancsával kicsit meglökdöste vagy lenyomta a fejét, majd elmenekült (általában a doboz teteje felé). Egy-két nappal később vettük csak észre, hogy Puszedli farkán van valami sérülés.
Születésnap
6-án ünnepeltük, hogy Pöttyös másfél éves, ennek örömére kapott rizst és répát a ketrece melletti asztalon, ahol korábban (még mielőtt Puszedli odakerült) szabadon mászkálhatott. Így ez a terep inkább volt neki ismerős (bár teljesen átrendeztük). Kissé agresszívebben bánt az új lakóval, nagyon figyelni is kellett, nehogy leessen az asztalról valamelyikük. Nincsenek is fényképek ezekről a találkozókról, sokkal több verekedés volt, de sérülést egyáltalán nem okoztak egymásnak. A verekedések helyileg a közvetlen Pöttyös ketrece melletti részen voltak jellemzőek (sajnos Puszedli mindig pont oda próbált menekülni). Volt azért félelmetes pillanat is, amikor Pöttyös fentről (egy létráról) elkapta Puszedlit és a hátbőrénél fogva felemelte, de az ijedtségen kívül ekkor sem esett baja a kicsinek.
Hosszabb együttlét
Korábban csak 10percekben mérhető hosszúságú találkozóik voltak, úgyhogy szombaton megpróbáltunk egy hosszabb randit szervezni nekik ismét a kádban. Kaptak egy ház-jellegű cipősdobozt is, ahova elbújhattak.
Pár órán keresztül figyeltük őket, kaptak magokat is, hogy feloldódjanak, elég jól viselkedtek végig. Puszedli mindenhova követte Pöttyöst és piszkálta is, de ő egyáltalán nem bántotta, néha volt ugyan némi csipogás, amikor ellökte magától :)
Az utolsó egy órában többnyire a dobozban voltak, és csipogást se lehetett hallani, nyugodtan el voltak egymással. A találkozónak az vetett véget, hogy Pöttyös rájött a kádból való kiútra, és elég fárasztó volt mindig elkapni és visszatenni. :D Ráadásul addigra sikerült telekakilnia a doboz tetejét, és a lábával széthordani azt mindenfelé, úgyhogy inkább visszatettük őket a ketreceikbe.
Közös ketrec
Mivel ilyen jól megértették egymást ismeretlen terepen, Pöttyös ketrecét megpróbáltuk ismeretlen tereppé változtatni és összerakni őket. Teljesen kisúroltuk az egészet, minden kivehetőt kiszedtünk, megkapták a cipősdobozt háznak, plussz egy függőágyat is. A szintekre kartonokat is tettünk, hogy azok se legyenek olyanok, mint korábban voltak. A ketrec átkerült a nappaliba, nehogy a környezet miatt gondolja Pöttyös a sajátjának. Az első találkozás így se volt békés, Pöttyös elkapta kissé a kicsit, bár ez csak pár pillanatig tartott, de kicsit vérzett utána Puszedli egyik lábujja.
Lassan kiderült számunkra és Puszedli számára is, hogy Pöttyös a "házat" a sajátjának érzi, és csak annak közelében bántja a jövevényt. Azért mindenki talált magának helyet a pihenéshez :)
Nyilván nem hagytuk, hogy Puszedli a "szabadban" aludjon, kapott ő is egy kis dobozt, amibe úgy gondoltuk, hogy nem fér be Pöttyös. Beraktuk Puszedli egy korábbi takaróját, így egyből be is ment (előtte nem volt hajlandó). Abban persze tévedtünk, hogy Pöttyös nem fér be, miután felébredt egyből megnézte, hogy mi az a doboz, és be is nyomta magát :) Alig tudott utána kijönni a kis nyíláson.
A halolaj-hadművelet
Több helyen olvastunk arról, hogy az összeismertetésnél hasznos, ha bekenjük a résztvevőket valami erős illatú dologgal, vagy akár a kedvenc csemegéjükkel, hogy megkönnyítsük a barátkozást. Pöttyöséknek anno be kellett szereznünk egy halolajtartalmú szert, amit egyszerűen imádtak. Így az az ötletünk támadt, hogy mindkét állatkánk hátára kenünk belőle egy keveset, és majd jól összebarátkoznak, miközben lenyalogatják egymásról a finomságot.
A dolog működött is addig a részig, hogy Pöttyös lelkesen nekiállt lenyalni Puszedli hátáról az olajat, amit a kicsi tűrt (élvezett?) is egy darabig. Azonban Pöttyöst elragadhatta a hév, mert egyszer csak nagy visítások közepette Puszedli elmenekült, és azóta a feje búbján egy félkörömnyi foltban hiányzik a szőr...
Jelen helyzet
Pöttyös továbbra is "védi" a ház környékét, de Puszedli ezt már pontosan tudja (ennek ellenére mindig feszegeti a határokat). Az itatót feltettük a legfelső szintre, hogy biztosan tudjanak inni mind a ketten, az etetőtáljuk eleve a középső szinten volt, szóval ezzel nincsen gond. Puszedli a dolgát is el tudja végezni, párszor ellenőrzi, hogy Pöttyös figyel-e, és ha nem akkor lemegy :)
A többi szinten támadásnak semmi jele, jól megvannak egymással, óvatosan szaglásszák egymást, néha nyalogatják is (de ezt egyik se nagyon akarja hagyni). Evésnél sincsenek gondok, bár ilyenkor Puszedli extrán óvatos, inkább hátrább vár a sorára.
A ketrec is visszakerült az eredeti szobába (de azon belül egyelőre másik helyre). Remélem a következő bejegyzésben már az együttalvásról fogunk írni:)
Szilárd és Eszter
Még két itatós kép (fent Puszedli, lent Pöttyös):
